LIDC

SZAKMAI BESZÁMOLÓ

Nemzetközi Versenyjogi Egyesület éves konferenciája Genf, 2016. október 6-9.

A Magyar Versenyjogi Egyesület 2016-os kiemelt szakmai feladata volt a Nemzetközi Versenyjogi Egyesület (Ligue Internationale du Droit de la Concurrence, LIDC) éves rendes kongresszusára vonatkozó felkészülés és a nemzeti jelentések összeállítása. A genfi kongresszus két kérdése:

A) kérdés

"In the case of pharmaceuticals, in what way should the application of the competition rules be affected by the specific characteristics of those products and markets (including consumer protection rules, the need to promote innovation, the need to protect public budgets, and other public interest considerations)?” [magyarul: Gyógyszer-termékek esetén az általános versenyjogi szabályok érvényesülésének milyen módon kell változnia a termékek és a gyógyszerpiacok specialitásaira figyelemmel (ideértve különösen a fogyasztóvédelmi szabályokat, az innováció elősegítését, a köz-kasszák védelmének szükségességét, és egyéb közérdek kapcsán felmerülő kérdéseket]

Nemzetközi raportőr: Stephen Dnes (Egyesült Királyság)

B) kérdés

“What rules should govern claims by suppliers about the national or geographic origin of their goods or services ?” (magyarul Milyen szabályok alapján kell a beszállítók azon igényeit elbírálni, amelyek a termékeik vagy szolgáltatásaik nemzeti vagy földrajzi eredetével kapcsolatosak?)

Nemzetközi raportőr: Simon Holzer (Svájc)

A Magyar Versenyjogi Egyesület munkacsoportokat hozott létre a fenti kérdések magyar jog szempontjából való megválaszolására. Az A) kérdés témavezetője dr. Bacher Gusztáv, a B kérdés témavezetője pedig dr. Liber Ádám volt. Az elkészített munkacsoporti jelentéseket (A és B kérdések) csatoljuk a jelen beszámolónkhoz.

A fenti kérdésekben elkészített, jog-összehasonlító nemzetközi jelentéseket (A és B kérdés) szintén csatoltjuk.

Nemzetközi Versenyjogi Egyesület konferenciájára 2016. október 6-9. között került sor Genfben. A konferencia programfüzetét csatoltjuk a jelen beszámolóhoz.

A konferencián a magyar delegáció tagjaiként részt vettek (alfabetikus sorrendben): Bacher Gusztáv, Hegymegi-Barakonyi Zoltán, Horváth András, Kocsis Márton, Kőmíves Attila és Liber Ádám.

A GVH által kapott támogatásból - a Magyar Versenyjogi Egyesület által meghirdetett pályázat útján - dr. Horváth András és dr. Kocsis Márton 35 év alatti fiatal szakemberek vehettek részt térítésmentesen a nemzetközi konferencián. (Együttműködési megállapodás 3.5 pontja szerint)

A konferencia megnyitóját 2016. október 7-én Christophe Rapin, a Svájci Versenyjogi Egyesület (Association Suisse du Droit de la Concurrence, ASAS) elnöke; Jürg Herren, a Svájci Szövetségi Szellemi Alkotások Intézetének (L'Institut Fédéral de la Propriété Intellectuelle, IPI) jogi szolgálatának vezetője, Jacques de Werra, a Genfi Egyetem (Université de Genève UNIGE) kötelmi joggal és szellemi alkotások jogával foglalkozó professzora és Michael Meyenburg, az LIDC elnöke tartották.

Ezt követően panelbeszélgetés került megrendezésre szellemi alkotások joga témakörében. A panel témája a sportesemények és a szellemi alkotások joga közötti kapcsolat, azok fejlődési irányai és kihívásai voltak.

A panelbeszélgetés vezetője Klaus Vieweg az Erlangeni-Nürnbergi Egyetem (Universität Erlangen-Nürnberg) német és nemzetközi sportjogi kutatóközpontjának igazgatója volt. A panel tagjai Jacques de Werra, Antoon Quaedvlieg, a nijmegeni Radboud Egyetem iparjogvédelemmel és szerzői joggal foglalkozó professzora, Marianne Wüthrich, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (International Olympic Committee, IOC) vezető jogtanácsosa és Daniel Zohny, a Nemzetközi Labdarugó Szövetség (Fédération Internationale de Football Association, FIFA) szellemi alkotások jogával foglalkozó vezető jogtanácsosa voltak.

A panelbeszélgetés első felében a paneltagok megtartották bevezető előadásaikat. Amíg Jacques de Werra és Antoon Quaedvlieg előadásai általánosságban foglalkoztak, hogy a technológiai fejlődés milyen hatással volt a sporteseményekkel kapcsolatos szellemi alkotások jogára és milyen szellemi alkotásokhoz fűződő jogok védelme merül fel egy sporteseménnyel kapcsolatban, addig Marianne Wüthrich és Daniel Zohny részletesen bemutatták az IOC és a FIFA stratégiáját azt illetően, hogy milyen szellemi alkotásokhoz fűződő jogokat érvényesítenek, a 2016-os riói olimpián és a 2014-es brazíliai labdarugó világbajnokság példáján keresztül.

A panelbeszélgetés második felében kérdések kerültek megvitatásra. Az általános témákkal kapcsolatban felmerült, hogy nem ütközik-e versenyjogba a szellemi alkotások használati jogaival kapcsolatos, a szellemi alkotásokat tartalmazó (eredeti) termékek online értékesítésére vonatkozó korlátozása. Ezzel kapcsolatban a paneltagok szerint felmerülhet, hogy a korlátozás sérti a tisztességtelen verseny tilalmát. A védett információk köre tekintetében felmerült a kérdés, hogy a sportolók bizonyos személyes adatai védelmet élvezhetnek-e üzleti titokként. A paneltagok egyrészről az adatbiztonság fontosságát hangsúlyozták, másrészről megjegyezték, hogy elképzelhető ilyen információk üzleti titokként való védelme védett üzleti érdekekre tekintettel (pl. fogadási csalások elkerülése).

Az IOC-val és a FIFA-val kapcsolatban felmerült, hogy a nemzetközi szervezetet megillető jogok nemzeti szinten történő használatának engedélyezése során kik válnak jogosulttá, a nemzeti sportszövetségek vagy azok tagjai, a sportegyesületek (közvetlenül). A paneltagok jelezték, hogy a nemzeti szervezetek eldönthetik, közvetlenül vagy közvetve válnak-e jogosulttá az adott sportág egyesületei, ameddig csak 1 jogosult lesz. Ugyanakkor a használati jogokkal kapcsolatos jogdíjak általában megosztásra kerülnek. Vita tárgyát képezte, hogy a FIFA jogosultságai esetén nem egyértelmű, hogy nemzetközi jog alatt állnak-e és van-e valamilyen tartalmi vagy területi korlátja. A paneltag reakciójában kifejtette, hogy a FIFA szellemi alkotásokhoz fűződő jogai nem a FIFA alapszabályán alapulnak, így a nemzeti jogokban irányadó tartalmi és területi korlátozások vonatkoznak rájuk. Vita tárgyát képezte, hogy IOC televíziós közvetítési jogokkal kapcsolatban milyen gyakorlatot követ. A paneltag reakciójában kifejtette, hogy elsősorban az Olimpiai Charta azon szabálya irányadó, mely szerint a közvetítésnek minél szélesebb közönséget el kell érnie. Erre tekintettel fizetős televízió csatornának általában nem szoktak kiválasztani kizárólagos hivatalos nemzeti partnernek. A televíziós közvetítésekkel kapcsolatban a paneltag fokozódó jelentőségű problémaforrásnak nevezte a közösségi média szerepének növekedését és a televíziós tartalmak ezeken való megjelenését. A paneltagok a Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség (WADA) elleni orosz hacker támadásról is beszéltek: ez is az adatbiztonság kérdésének jelentőségét mutatja, különösen, ha a hacker támadás nem csak a hozzáférésre, de a felhasználásra, különösképpen pedig ha az adatok megváltoztatására irányul.

A panelbeszélgetést követően az A) kérdésekre (Gyógyszeripar és versenyjog) adott válaszok bemutatására és megvitatására került sor. A nemzetközi jelentés tapasztalatait bemutató előadást a nemzetközi témavezető, Sephen Dnes tartotta, aki a Dundee Egyetem oktatója és versenyjogi tanácsadó a Preiskel & Co LLP londoni ügyvédi irodánál. A szabályozási keretekkel kapcsolatban azt hangsúlyozta, hogy a nemzeti jelentések alapján a gyógyszerpiacra vonatkozó versenyjogi szabályok nagymértékben azonosak, egy jelentős eltéréssel: Hollandiában erőfölényes helyzetnek nem minősülő piaci erővel rendelkező gyógyszeripari vállalkozásokra különös szabályok irányadók. A jogérvényesítés tekintetében érdekes tanulság volt, hogy a gyakorlatban nem merültek fel olyan esetek, melyek egyébként feltételezhetően relevánsak lettek volna a gyógyszerpiacokon. A versenyjog és szellemi alkotások metszéspontjával kapcsolatban az előadó arra jutott, hogy a leginkább megfelelő megoldás, ha sem a versenyjog, sem a szellemi alkotások joga nem élvez eleve elrendelt elsőbbséget a másikkal szemben. A gyógyszerpiaci szabályozással kapcsolatban az előadó nem tartotta indokoltnak a szabályozott (hatósági) árak kiterjed alkalmazását, illetve a hivatkozási árazás gyakorlatát tekintette a legjellemzőbb problémának: kimutatása szerint 17 országban használják a németországi árakat hivatkozási árként, ami bizonyos országokban a kedvezmények nyújtásától való tartózkodáshoz vezethet.

A bemutató előadást követően, Thaddeus Burns, a General Electric szellemi alkotásokkal foglalkozó vezető jogtanácsosa, moderálásával a jelenlévők kifejthették a nemzetközi jelentés alapján kidolgozott ajánlástervezettel kapcsolatos véleményüket. Az egyik fő vitapont az 1. ajánlástervezet második mondata körül alakult ki. Az 1. ajánlástervezet felvetette annak lehetőségét, hogy a gyógyszerpiacon - a holland minta alapján - erőfölényes helyzetet el nem érő piaci erőre vonatkozó különös szabályok kerülhetnek elfogadásra. A résztvevők azért kifogásolták az 1. ajánlástervezet második mondatát, mert nem látták megalapozottnak az ilyen szektor-specifikus szabályozást. A másik fő vitapont a 3. ajánlástervezet volt, mely megfogalmazta, hogy a gyógyszerpiacon különösen fontos szerepet játszhatna a közjogi jogérvényesítés mellett a versenyjog magánjogi érvényesítése, amelyet támogatni kell. A résztvevők azért kifogásolták a 3. ajánlástervezetet, mivel nem látták az eszközöket, melyekkel szektor-specifikus módon tudnák támogatni a magánjogi jogérvényesítés elterjedését. A 2. és 5. ajánlástervezetekkel is részletesebben foglalkoztak a résztvevők. A 2. ajánlástervezettel kapcsolatban azt vitatták meg a résztvevők, hogy a biztosítások szerepén és a vénykiadás módszerén kívül milyen tényezők befolyásolhatják még az érintett piac meghatározását, míg az 5. ajánlástervezettel kapcsolatban a szellemi alkotások jogának versenyjogban betöltendő szerepére vonatkozó tesztet kifogásolták.

Az A) kérdésekre adott válaszok megtárgyalását követő ebéd ideje alatt Dieter Brändle, a Svájci Szövetségi Szabadalmi Bíróság elnöke tartott bemutatót a közelmúltban felállított szabadalmak tekintetében egységes és kizárólagos hatáskörrel rendelkező bíróságra vonatkozóan. Beszámolója keretében beszélt a bíróság összetételéről (pl. 2 állandó bíró mellett 38 ülnök van, akik közül 27-nek műszaki végzettséget, 11-nek pedig jogi végzettsége), ügyterhéről (egy évben kb. 25 eljárást bonyolítanak le) és eljárásáról (pl. bármely svájci hivatalos nyelven benyújthatók a beadványok, ettől függetlenül az ügyek 3/4-e indul német nyelven, a többi pedig francia nyelven).

Ezt követően Vincent Martenet, a Svájci Versenyhatóság elnöke tartott előadást a hivatal munkájával kapcsolatban.

A második panelbeszélgetés témaköre a pénzügyi szolgáltatások és a versenyjog kapcsolata volt. A panelbeszélgetés vezetője Christian Bovet, a Genfi Egyetem professzora volt. A panel tagjai John B. Reynolds, a washingtoni Davis Polk & Wardwell LLP ügyvédi iroda partnere, Pierre-Henri Conac, a Luxembourgi Egyetem kereskedelmi és társasági joggal foglalkozó professzora és Jacques Derenne, a brüsszeli Sheppard, Mullin, Richter & Hampton LLP ügyvédi irodája uniós versenyjogi és szabályozási csoportjának a vezetője voltak. A panelbeszélgetés keretében John B. Reynolds a pénzügyi válság egyik jelenségeként említette, hogy egyre több pénzügyi vállalkozás alakít ki ún. élő végrendeletet (living will), mely azt határozza meg, hogy a pénzügyi vállalkozás átstrukturálását hogyan hajtsák végre amennyiben ez pénzügyi nehézségekre tekintettel szükségessé válna. A versenyjogilag releváns hatásaként azt említette, hogy a fúziók értéke jelentősen megemelkedett. Ez egyrészről több olyan fúziós ügyhöz vezetett, amelyben teljeskörű (phase II) vizsgálatra van szükség, másrészről több olyan fúziós ügyhöz, ahol a versenyhatósági engedélyhez kötődő nehézségek miatt a tranzakció végrehajtására egyáltalán nem került sor. Utóbbira példaként említette a Staples / Office Depot, a General Electric / Electrolux és a Halliburton / Baker Hughes fúziókat. A pénzügyi szektor antitröszt oldalával kapcsolatban az American Express kereskedőkkel kötött jutalék-megállapodásaival kapcsolatos ügyet említette. Elsőfokon a bíróság úgy ítélte meg, hogy a megállapodások monopolizációhoz vezettek, ami egy sokkal agresszívabb hozzáállást tükröz mind a jogérvényesítő hatóságok, mind a bíróság részéről, különös tekintettel arra, hogy a megállapodások egy a Visa / Mastercard ügyekben tapasztalt gyakorlatnál kevésbé összetett gyakorlatot mutattak (fellebbezés folytán az ügy másodfokon jelenleg is folyamatban van). Pierre-Henri Conac a pénzügyi válság hatását a versenyjogra szintén abban látta, hogy sokkal súlyosabb szankciókat alkalmaznak a jogérvényesítő hatóságok. Ennek háttereként az előadó azt tekintette, hogy a klasszikus piaci visszaélésekre (bennfentes kereskedelem, piaci manipuláció és hamis közzététel) a versenyjogban használt a szankciórendszert kezdték el alkalmazni. Erre példaként az Európai Értékpapír-piaci Hatóságot (European Securities and Markets Authority, ESMA) említette.

A panelbeszélgetést követően a B) kérdésekre (földrajzi árujelzők és eredet-megjelölések) adott válaszok bemutatására és megvitatására került sor. A nemzetközi jelentés tapasztalatait bemutató előadást a nemzetközi témavezető, Simon Holzer tartotta, aki a zürichi Meyerlustenberger Lachenal ügyvédi iroda partnere. A szabályozási keretekkel kapcsolatban azt hangsúlyozta, hogy valamilyen formában, de minden országban van szabályozás a földrajzi származás jelölésének védettségére vonatkozóan. A nemzeti rendszerek kiemelt konfliktusa azon szabályozás eltérése, ami nem egy meghatározott földrajzi származás megjelölésére utal, hanem egy fejlesztési vagy gyártási lépés helyszínére. Egy másik fontos problémaként azonosította a nemzetközi jelentés, hogy a nemzeti szabályozások eltérő követelményeket határoznak meg azt illetően mit kell kötelezőn feltüntetni a termékek címkéin a földrajzi származás tekintetében. A terület új kihívásaként került bemutatására a szolgáltatások földrajzi származásának jelölésére vonatkozó részletesebb szabályozás bevezetése.

A bemutató előadást követően, Dev S Gangjee, az Oxfordi Egyetem szellemi alkotásokhoz fűződő jogokkal foglalkozó professzora moderálásával a jelenlévők kifejthették a nemzetközi jelentés alapján kidolgozott ajánlástervezettel kapcsolatos véleményüket. Többen véleményt nyilvánítottak a nemzetközi jelentéssel kapcsolatban, azonban az ajánlástervezetek tartalmát érintő érdemi vita nem merült fel.

A konferencia 2016. október 8-án a reggeli keretében tartott előadással folytatódott. Anthony Manuguerra, az Európai Rendőrségi Hivatal (Europol) szellemi alkotásokkal kapcsolatos bűncselekményekkel szembeni koordinált fellépésért felelős egység (European Union Intellectual Property Crime Coordinated Coalition) tagja tartott előadást. Az előadás során részletesen bemutatott néhány a közelmúltban Europol által koordinált nyomozások keretében felderített bűncselekményt, illetve a nyomozások menetét.

Ezt követően folytatódott az A) és B) kérdésekre adott válaszok alapján összeállított ajánlástervezetek megvitatása. Az A) kérdésekre (Gyógyszeripar és versenyjog) adott válaszok alapján összeállított ajánlások a vita keretében több ponton módosultak: az 1. ajánlásból kikerült a vitatott rész (erőfölényes helyzetet el nem érő piaci erőre vonatkozó különös szabályok bevezetése), míg a 3. ajánlás (magánjogi érvényesítés támogatása a gyógyszerpiacon) teljesen kikerült. A 2. ajánlás kiegészült az érintett piac meghatározását befolyásoló körülmények tekintetében a szabadalmak helyzetével, míg az 5. ajánlásból kikerült versenyjog és szellemi alkotások jogának viszonyát befolyásoló tesztre hivatkozás. A B) kérdésekre (földrajzi árujelzők és eredet-megjelölések) adott válaszok alapján összeállított ajánlások szövege nem változott.

A harmadik panelbeszélgetés témája a versenyjog és a nemzetközi kereskedelmi jogra (WTO) és szellemi alkotások jogára (TRIPS) vonatkozó szabályok viszonya volt. A panelbeszélgetés vezetője Luzius Wasescha, több kereskedelmi szerződés (WTO, OECD és EFTA-harmadik országok közötti viszonyok) tárgyalópartnere volt. A panel tagjai Jean-Francois Bellis, a brüsszeli Van Bael & Bellis ügyvédi iroda partnere és Anthony Taubman, a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) szellemi alkotások jogával foglalkozó osztályának igazgatója voltak. Előbbi arról beszélt a versenyhatóságok munkáját mennyiben befolyásolják a nemzetközi kereskedelmi szerződések, utóbbi arról beszélt, hogy a WTO milyen szellemi alkotások jogával kapcsolatos tevékenységet fejt ki.

A konferencia szakmai programját Alexandra Grazioli előadása zárta, aki a Szellemi Tulajdon Világszervezetének (World Intellectual Property Organisation, WIPO) lisszaboni lajstromának igazgatója. Előadása keretében részletesen bemutatta az eredet-megjelölések nemzetközi oltalmára vonatkozó Lisszaboni Megállapodás Genfi Szövegét, mely lehetővé teszi mezőgazdasági termékek tekintetében a földrajzi árujelzők oltalom alá helyezését, illetve az ahhoz kapcsolódó lajstromozási eljárást.

A konferencia záró ülésén az LIDC elfogadta a határozatokat az A) és B) kérdésekre adott válaszok alapján összeállított ajánlásokról.